Közös kenőcs lovak számára. Mitől túrós a ló háta? - TINTA blog
Mitől túrós a ló háta?
- Fájdalom a vállízületben forgás közben
- Az ízületek fájnak a számítógépről
- Házi praktikák a lovak körül e.
Szólások, közmondások a konyhából Lehet, hogy tudod, ki az a Marci, és hogyan él Hevesen, de azt is tudod, mitől túrós a ló háta? És azt, hogy miért nem jó egy tálból cseresznyézni?
- A vámjogban alkatrész az, ami nélkül az áru nem működik, lovagláskor ez a nyereg és a kantár, a maguk al-alkatrészeivel.
- Térd blokád artrózisos gyógyszerekben
- Térdízület kezelési gyógyszerek periarthritis
- Ha nem fáj a lába, De a jódkalival hamar rendbejön, Ha időben kezelik Díjugratást már próbáltátok?
- Házi praktikák a lovak körül
- A sebek ellátása általában tisztításból, a sebek kimosásából, és ha lehetséges - híg Betadin oldattal történő - fertőtlenítéséből áll.
- A ló jegyei – Wikipédia
- Segíti az ízületeket az artrózisban
Összegyűjtöttünk néhány szólást a konyha tájáról. De tudtam, hogy ez igaz: az a munka, amit halogatunk, kényelemből vagy lustaságból elodázzuk, később nagyobb fáradozással jár, hosszabb időt vesz igénybe.
És ez nem csak a mosogatásra igaz. Rengeteg olyan szólás, közmondás van, ami ételekkel, konyhai alapanyaggal, főzéssel kapcsolatos, összegyűjtöttem néhányat, főleg olyanokat, amiknek nem ismert az eredete vagy a jelentése. Hogy kerül a túró a ló hátára? A közös közös kenőcs lovak számára ugyanis nem túrós, hanem túros a háta. Innen ered hát a mondás: a közösen használt dolgok hamar tönkremennek, az emberek nem figyelnek, nem vigyáznak a közösre úgy, mintha az kizárólag sajátjuk lenne.
Lógyógyászat
Miért unjuk a banánt? Ez a mondás egy slágerből maradt fenn. Az as években komponálta Zerkovitz Béla, Jaj, de unom a banánt! Az első tengerentúli banánszállítmányok megérkezése után Magyarországon kitört banánhóbortra utal kissé ironikusan. Zerkovitz egyébként a századforduló utáni szerzők egyik legismertebbje, olyan örökzöldek fűződnek a nevéhez, mint az Éjjel az omibusz tetején vagy a Lehoznám néked a csillagokat.
Mintha hájjal kenegetnének. De miért hájjal? Ha nagyon jólesik valami, az olyan, mintha hájjal kenegetnének minket.
Lószerszám: Ostor és brikett
Ez lehet hízelgés, elismerés, dicséret. A szólás eredete egy gyógyító eljárásban gyökerezik. Rándulás, ficam, izomgörcs, közös kenőcs lovak számára és hátfájás esetén a beteg testrészeit hájjal vagy más zsíros, olajos szerrel kenték be, majd erősen bedörzsölték a sajgó, beteg testrészbe.
A ken ige ekkoriban még az erős dörzsölést, dörgölést, masszírozást jelentette. Ezt ún. Nem fenékig tejfel!
A ló jegyei
Na de mi van a fenéken? Ha valami a látszat ellenére nem teljes, nem tökéletes, nem feltétlenül csak kellemes dolgokkal jár együtt, nem csak örömünket leljük benne, azt mondjuk, nem fenékig tejfel.
De honnan ered ez a szólás? A friss, zsírdús tejfölből egy idő után az edény alján kiválik a savó. Ez egy vízszerűen híg, átlátszó, savanykás lé.
Drágaság Csillagocska
Vagyis a tejfölös edényben köcsögben nincs fenékig tejföl. Megissza a levét Azaz viseljük valaminek a kellemetlen, negatív következményeit. A kifejezés eredetét a régi magyar konyha sajátosságai között kell keresni, régen ugyanis a sokféle húst levével együtt tálalták.
A húst azonban többre becsülték. Ha az értékes hús elfogyott, bizony meg kellett inni a tápanyagban szegény, az éhséget kevésbé csillapító húslét is.
A szólás kialakulásában szerepet játszhatott a régi magyar nyelvben gyakori Ha a koncával jóllaktatok, az levét is reá megigyátok mondás, ami azt jelentette, ha élveztük valaminek az előnyeit, akkor el kell fogadnunk ugyanannak a dolognak a kevésbé kellemes, terhes oldalát is. Ezekből alakult ki a ma használatos, rövid megissza olcsó ízületek és ízületek készítményei levét mondásunk. Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete Nincs sütnivalója!
Akinek nincs sütnivalója, az nem túl eszes ember.
Házi praktikák a lovak körül
A dunántúli Magyarországon sütnivalónak azt az anyagot nevezték, amelyet a kenyér kelesztéséhez használtak. Korpa és komló keveréke, amibe maradék kenyértésztát, egy kevés vöröshagymát is tettek, majd a napon megszárították, széttördelték és textilzsákban száraz, szellős helyen tartották.
Sokszor hetekre, hónapokra előre elkészítették, aztán kenyérsütéskor egy darabot elővettek, szétmorzsolták, leforrázták, és ezt dagasztották bele a kenyérbe. Az a gazdasszony hát, akinek nem volt otthon sütnivalója, nem volt gondos, előrelátó, magyarul még ahhoz sincs elég esze, hogy a mindennapos tennivalót ellássa. Miért nem jó egy tálból cseresznyézni?
Top sellers
A szólás eredetije a Nem jó nagy úrral urakkal egy tálból cseresznyét enni cseresznyézni kifejezésből rövidült le, és egy általános megfigyelésen, tapasztalaton alapult. Van egy korábbi, még teljesebb változata is: nem jó nagy urakkal cseresznyézni, mert a magokkal kilövöldözik az ember szemét.
Ez a gyümölcsöt fogyasztó urakra utal, akik megkínálják alattvalóikat, majd míg azok élvezettel fogyasztják a ritka csemegét, a cseresznyemagot két ujjuk között tréfából kilövik rá. A szólás valószínűleg német tükörfordítás útján került a magyar nyelvbe, és azt jelenti, veszélyes lehet valakivel a szoros együttműködés, kooperáció.
Mit jelent az, hogy az ember a fogával ás vermet magának? Ez a régi szólás az egészséges táplálkozásra utal.
Azt jelenti, hogy a különböző testi és lelki panaszok, betegségek hátterében a túlzásba vitt evés áll. A túl sok étel árt a testnek, azaz a saját sírunkat ássuk meg, ha nem figyelünk oda a mértéktartó táplálkozásra.
