A kötőszövet regenerációjának jellemzői. Miért fontos sérülés után a fascia (kötőszövet) edzésével is törődni?
A sportmozgások biológiai alapjai I. | Digitális Tankönyvtár
Következő 7. Csontszövet A csontszövet a többi kötő- és támasztószövetekhez hasonlóan sejtekből és sejtközötti állományból épül fel.
- Miért fontos sérülés után a fascia (kötőszövet) edzésével is törődni?
- Külső térdfájdalom futás
- Kötő- és támasztószövetek tela conjuctivales A kötőszövetek az emberi szervezetben a legnagyobb gyakorisággal előforduló szövetféleség.
- Terhelés alatt a könyökízület fáj
- Miért fontos sérülés után a fascia kötőszövet edzésével is törődni?
- Mi a diagnózis, ha a vállízület fáj
- Csípőfájás időskorban
- Kötőszövetek A kötőszöveteket a sejtes és sejt közötti állományuk összetétele, arányai alapján lehet csoportosítani.
Ez azonban az egyetlen kötő- vagy támasztószövet, ahol a sejtközötti állomány mineralizálódik, s így egy rendkívül kemény, ellenálló szövet jön létre, ami alkalmas arra, hogy a szervezet támasztó váza legyen. A csont alapállományba beépülő ásványi anyag a kálcium-foszfát, ami hidroxiapatit kristályokat Ca10 PO4 6 OH 3 képez.
Az ásványi anyag tartalma következtében a csont fontos szerepet játszik a kálcium és a foszfor raktározásában is.
A csontszövet mátrixát I-es típusú kollagén és alapállomány építi fel. Az alapállományt főleg proteoglikán molekulák építik fel. A csontszövet mátrixában néhány a kötőszövet regenerációjának jellemzői fehérjét is kimutattak, ilyen az oszteokalcin és az oszteopontin.
Mindkettőt az oszteoblasztok termelik, szintézisüket a D-vitamin serkenti. A csontszövet sejtjei az oszteoprogenitor a vállízület kezelésének ízületének szűkítése, az oszteoblasztok, az oszteociták és az oszteoklsztok.
- Azok a sejtek, amelyek egy-egy kötőszövettípusban megjelennek, jól tükrözik az adott kötőszövet funkcióját.
- Hongkong ízületi kezelés
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- _Пожалуйста_, мама, воспользуйся этой возможностью.
- Это уже по ту сторону Цилиндрического моря, здесь вагончик проходит под водой в прозрачном тоннеле.
- A lábak ízületei fájnak, mit inni
Az oszteoprogenitor sejtek a periosteum és az endoszteum területén található differenciálatlan mezenchimasejtek. Ezek bizonyos stimulusok hatására differenciálódnak és oszteoblasztokká alakulnak.
Az oszteoblasztok termelik az extracelluláris mátrix minden komponensét, így citoplazmájuk a fehérjetermelő sejtekre jellemzően erősen bazofil.
A sportmozgások biológiai alapjai I.
A szekréciós tevékenység következtében a sejt körül egyre jobban felszaporodik a szerves intercelluláris állomány, az oszteoid, amibe a sejtek beágyazódnak, de nyúlványaik révén kapcsolatban maradnak egymással. Miközben az alapállományban megjelennek a szervetlen sók az oszteoblasztok oszteocitákká differenciálódnak. Az oszteociták lapos, szilvamagalakú, vékony, hosszú nyúlványokkal rendelkező sejtek, amelyek az elmeszesedett alapállomány üregeiben, a lakúnákban foglalnak helyet.
A sejtek nyúlványai pedig szintén a meszes alapállományban futó csontcsatornácskákban futnak. A szomszédos sejtek nyúlványai réskapcsolatokon keresztül metabolikus kapcsolatban vannak egymással.
A csontszövet alapállományában fagocitózisra specializálódott sejtek, oszteoklasztok találhatók, amelyek a pusztuló csontállomány eltávolítását végzik. Ezek a sejtek általában a csontállomány felszínén, a maguk vájta üregekben, az úgynevezett Howship-féle lakúnákban találhatók. Citoplazmájuk erősen bazofil festődésű, ami arra utal, hogy bennük fokozott szintetikus aktivitás játszódik le. A csontok külső felszínét tömött rostos kötőszöveti réteg, perioszteum borítja.
A perioszteum két rétegből áll, egy külső rostos és egy belső sejtes rétegből. A belső sejtes rétegben találhatók az oszteoprogenitor sejtek. Ha nincs aktív csontképződés, akkor a sejtes réteg vékony, csak néhány sejt található benne.
Ezek a sejtek bizonyos stimulusok hatására osztódni kezdenek, s így biztosítják a csontszövet regenerációját. A perioszteum kollagénrostjai általában a csont felszínével párhuzamosan rendeződnek, de egyes rostok ferdén futva, mint Sharpey-féle rostok belépnek a csontállományba.
A csont belső üregét endoszteum borítja, ami felépítésében és funkciójában hasonlít a perioszteumhoz, de annál jóval vékonyabb.
Az itt lévő sejtek bizonyos stimulusok hatására szintén osteoblastokká képesek alakulni. A felnőtt csont szerkezete: A felnőtt csont intercelluláris állománya egymással párhuzamosan rendezett lemezekből áll. A lemezeket párhuzamosan futó kollagén fibrillumok építik fel, amelyek a proteoglikán alapállományba vannak beágyazva.
A lemezes csont szerveződési egysége az oszteon vagy Havers-féle lemezrendszer. Az oszteon koncentrikus körökben elhelyezkedő lemezekből épül fel, a körök a Havers-csatornákat veszik körül, ami a csontszövet ereit és idegeit tartalmazza.
Navigációs menü
A csontsejtek nyúlványait tartalmazó csatornácskák sugárirányban futnak. Az oszteonok hosszanti tengelye párhuzamos a csont hossztengelyével.
Az oszteonok csatornáit a A kötőszövet regenerációjának jellemzői csatorna kapcsolja össze. Ezen keresztül futnak az erek és idegek és kötik össze az endoszteális, perioszteális tereket az oszteonok csatornáival. A Volkmann-csatornák körül nincsenek koncentrikus lemezek.
Az oszteont alkotó lemezek laminae speciales között találjuk a lemezekkel párhuzamosan ellapult oszteocitákat. A sejtekből vékony citoplazma nyúlványok indulnak ki, amelyek a lemezeket átfúrva a szomszédos sejtek nyúlványaival érintkeznek. Az oszteonok lamina specialisain kívül a lemezes csontban még további két lemezrendszert is megkülönböztetünk.
A csöves csontokban a csont külső és belső felszínével párhuzamosan helyezkedik el a laminae generales externa és interna. Az oszteonok lemezrendszerei közötti teret pedig a laminae intercalares-ek töltik ki. Szivacsos csont: Hasonló felépítésű, de itt trabekulák vannak és a csontszövet között különböző méretű és alakú terek alakulnak ki.
A mátrix lemezes szerkezetű, s ha a trabekulák elég vastagok, akkor oszteont is tartalmaznak. A csontszövet vérellátása: Az artériák az ún. A tápláló artériák főként az epifízis és diafízis területén lépnek be.
Az elvezetésért felelős vénák ugyanitt lépnek ki. A vérerek a velőüregbe lépnek, majd onnan elágazva a Volkmann-csatornákba, majd kapillárisokra oszolva a Havers-csatornákba.
A csontszövetben nyirokerek nincsenek. Fénymikroszkópos felvétel szarvasmarha lábközépcsontjából készült csiszolatról.