Egyetemi bulik, tombolahúzás és egy varázslatos tusfürdő

Az egyetemi éveknek meghatározó része a szakos buli. Hát igen, emellett azért a tanulás sem mellékes persze (nyilván viccelek), de azért ki ne szeretne lazítani egy stresszes, harminc tételes szóbelikkel teletűzdelt vizsgaidőszak után a többi bajtársával? Ezeken a bulikon rendre összeülünk akár negyvenen is, szerencsére nálunk elég jó közösség van, mindenki ismer mindenkit, és iszogatunk, dumálunk, szidjuk a tanárokat, akik épp kitoltak velünk. Persze csak halkan, hátha a közelben vannak.

tusfürdőA legutóbbi ilyen alkalommal az egyik legkarizmatikusabb srác kitalálta, hogy legyen tombola húzás még az egész megkezdése előtt. Hogy legyen ez a belépő annak, aki eljön az eseményre. Hozni valamit, aminek ő maga is örülne. Így hangzott, ez volt a kitétel. Úgyhogy én sokáig gondolkodtam, mit is vigyek. Vigyek-e tényleg valamit, aminek örülnék, vagy vegyem poénosra? Sokan jöttek az ötleteikkel, hogy miket fognak hozni. Volt, aki azt mondta, hogy plüssmacit fog hozni, valaki nyalókát, valaki egy istentelenül ronda strandpapucsot, egyik lány pedig azt mondta, hogy egy nagymamatelefont. Szóval ötletek azok voltak, mindenki saját kreativitása szerint vitte a tombolára szánt szereket. Én végül úgy döntöttem, hogy szintén nem veszem komolyra a dolgot, úgyhogy bekereteztettem egy kinyomtatott képet a tanszékvezetőről. Hátha valaki kiteszi otthon.

Amikor eljött a húzás ideje, mindenki összegyűlt, már lecsusszant egypár sör, és hangos kiabálások közepette húztuk a számokat. Nagyon jó nyeremények voltak többnyire, bár volt olyan is, ami szemmel láthatóan nem vallott túl kreatív ötletgazdára. Az én képemet ráadásul egy olyan lány húzta, akit ismerek is, úgyhogy vicces volt látni az arcát, ahogy szembe nézett az egyik legfélelmetesebb tanárunkkal.

Aztán végre rám került a sor. És nem fogjátok elhinni, mit kaptam: egy tusfürdőt. Igen. Az én mosolyom sem volt őszinte, abban biztosak lehettek. Azt hittem, hogy ez is egy viccnek szánt tombolatárgy. Szóval kicsit csalódottan bedugtam a táskámba és sörbe fojtottam a bánatomat.

Másnapra el is feledkeztem a nyereményemről, és csak napokkal később jutott eszembe, amikor egy könyvet kerestem a táskámban. Előhalásztam és jobban szemügyre vettem, mit is tud valójában. Egy Aqua Mundi natúr tusfürdő volt. Levettem a tetejét, hogy beleszagoljak, és teljesen elképedtem, annyira kellemes illatot árasztott. Kicsit mentás, kellemes, lágy illata volt. Gondoltam, rendben, ha már ilyen jó az illata, kipróbálom. Iszonyatosan frissítő érzés volt, nagyon jót tett a bőrömnek, és szinte felpezsdített teljesen. Utánaolvastam, és rájöttem, hogy ez tényleg egy igazi vitaminbomba, A-, E- meg B-vitaminok is vannak benne. Ráadásul elég egy cseppnyit tenni a kezedbe, majd azt szétoszlatni magadon, szóval nem is fogy el egyhamar. Az meg már csak hab a tortán, hogy csupa természetes anyagból készült, káros adalékok hozzáadása nélkül. Úgyhogy azt hiszem, ha elfogy, muszáj lesz beszereznem egy ugyanilyet. Bár úgy bánok vele, mint egy igazi kinccsel. A húgom folyton el akarja kérni, és szinte muszáj eldugnom előle. Hiába, tényleg nélkülözhetetlenné vált, mert olyan selymes tőle a bőröm, mint soha korábban.

Szóval egy egyetemi tombolahúzáson sem minden az, aminek látszik. Azt hittem, egy alig ötletes csíny áldozata lettem, holott valójában ténylegesen jó szándékkal tették bele a tombolás zsákba. Úgyhogy köszönöm neked, rejtélyes idegen. Remélem nem te kaptad a fotómat, mert ez esetben sokkal tartozom még neked.