Csípő és vállat, A vállat be a lovaglás aszpirinje - Zabla & Kengyel
Zsír- és izomszövetek[ szerkesztés ] A nőknél a zsírszövetek elsősorban a farban, a csípőn és a combon halmozódnak fel az ösztrogén hatására, míg a férfiknál ez elsősorban hastájon jelenik meg.
A csontvázrendszer mellett a testalkatot a csontokon megtapadó izomszövetek, illetve a testben "elraktározott" zsírszövetek befolyásolják.
A vállat be a lovaglás aszpirinje De vajon miért nem általában a hosszhajlítások a lovaglás gyógyszerei, vagy miért nem a farat be, miért pont a vállat be feladat az, ami leginkább a lovas segítségére van, ráadásul miért gyógyír minden problémára.
Mindkét csípő és vállat, kialakulásukra és eloszlásukra nagy hatással vannak a szervezetben termelődő hormonok [1]. Az izom- és zsírszövetek mennyiségét, eloszlását az egyén jelentős mértékben tudja befolyásolni étkezési szokásai megválasztásával, sportolással.
Zsírszövetek, zsírlerakódás[ szerkesztés ] Az elsősorban a női szervezetben termelődő ösztrogén hormon hatására a fenék, a csípő és a comb tájékon jelennek meg a zsírszövetek. A férfiaknál erre nincs szükség, ezért a szervezetükben amúgy is kevesebb bőr alatti zsírszövet található, másrészt a szervezetükben termelődő tesztoszteron hatására anyagcseréjük gyorsabb. A férfiak szervezete a zsírszövetet elsősorban a deréktájon, a hasi régióban raktározza "sörhas".
Dr. Ormos Gábor - A csípő-horpasz (iliopsoas) izomzat nyújtása
Izomszövetek[ szerkesztés ] Az izomszövetek mennyiségét, eloszlását nagymértékben befolyásolja a tesztoszteron hormon szintje és az egyén fizikai aktivitása. Sportolással, elsősorban testépítéssel az izomszövetek nagysága jelentősen befolyásolható ld. Az emlőmirigyek szintén a pubertáskorban, szintén az ösztrogén hormon hatására kezdenek fejlődni.
- Betty válla keskenyebb, mint a csípője, vagyis az alul szélesebb,körte típusú lányok csoportjába tartozik.
- Merev háttal | gamesday.hu
- Közös kezelési rendszer
- A vállízület ii. fokú artritisz
- Vállat be - Zabla & Kengyel
A mellek nagyságát befolyásolják a genetikai tényezők, az egyén testsúlya és kora. Túlsúlyosság és alultápláltság[ szerkesztés ] Az egyének genetikai öröksége, étkezési és sportolási szokásai befolyásolják testalkatukat és testtartásukat.
A túlsúlyosság vagy alultápláltság mérésére általában a testtömegindexetvagy pedig a haskörfogat mérését használják. A kapott eredménynek megfelelően sorolják az embereket normális, túlsúlyos, kórosan alultáplált vagy kórosan túlsúlyos kategóriákba. A diétázás és a sportolás hatására csökkenhet a testsúly, amely azonban nem mindig eredményez változást a zsírszövetek eloszlásában.
A testalkat hatása az egészségre[ szerkesztés ] Az elhízott és a súlyosan elhízott személyek magasabb egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, mint a normális testsúlyú egyének. Az előbbi kategóriába tartozóknál magasabb arányban figyeltek meg magas vérnyomást, csontritkulást, cukorbetegséget, magas koleszterolszintet, illetve az ezekhez kapcsolódó szív- és érrendszeri betegségeket.
